A. Mollenhauer úr tavaly igazgatóhelyettesi vizsgát tett. Ezt a vizsgát a tantestület nagy meglepetése nélkül tette le. Megpályázott egy állást szülővárosában, és ott felvették. A Buterland iskolában töltött ideje a nyári szünetig tart. A búcsúzás ideje azonban ez év januárjára esett. Rövid időn belül értesítették, hogy 2024. február 1-jétől iskolát vált. Ez mindenki számára nagy megrázkódtatás volt. A búcsúajándék kérdése már sokkal nagyobb volt.
Az iskolai osztálya sok apró ajándékkal lepte meg őt az utolsó munkanapján. Kapott egy nagy szívet, amelyet fényképekkel készítettek. A gyerekek által tervezett füzetet is kapott, amely az elmúlt osztályfőnöki éveinek legszebb pillanatait tartalmazza. Szimbolikusan egy festett fát is kapott, amelynek leveleit ujjlenyomatok jelképezték. A. Mollenhauer úrnak ezzel azt akarták megmutatni, hogy az általa befektetett munka - mint egy fa - lehetővé tette a tanulók számára, hogy növekedjenek és virágozzanak. Búcsúajándékként egy, a gyerekek által tervezett póló is volt. Természetesen az osztály szülei is gondoltak egy ajándékra. De volt egy kis apróság az osztályának is. Mindenki kapott egy kis pingvin medált. Ezután a tanulók és a tanárok kifosztották a büfét, amit a gyerekek maguk készítettek, sőt sütöttek is.
A buterlandi iskola munkatársai is sok mindent megszerveztek. Lámpást kapott a "Szívből jövő kolléga" címmel, hogy ezzel is jelezzék, hogy nemcsak a tanulóknak volt nagyszerű társa, hanem a tantestületet is rengeteget gazdagította. Egy falinaptárt is átadtak neki. Minden hónapot kollégái színes és szórakoztató módon terveztek. Ezt fel kell majd akasztania az új irodájában! Volt egy vészhelyzeti készlet is. Ez minden fontos anyagot tartalmaz, amire szüksége van ahhoz, hogy sikeresen kezdje új munkáját. Mollenhauer úr ajándékot is adott a munkatársaknak. Olyan csengőket adott nekik, amelyeken róla készült hangfelvételek voltak. Így a főiskolával marad.
Február 1-jén foglalja el új pozícióját szülővárosában, mint igazgatóhelyettes. A Buterland Iskola minden jót kíván neki, és reméli, hogy nem fogja elfelejteni a Gronauban töltött időt.
